A téli bringázás egyik legnagyobb ellenérve, hogy ártalmas az egészségre, sőt, sokan a városi bringzásra gondolnak így, legyen akár tél, akár nyár is. Két hozzáértőt kérdeztünk a témában, mondják el, mit gondolnak a általában a városi és specifikusan a téli bringázásról pro és kontra, milyen megoldásokat javasolnak. | „A réteges öltözködés kötelező!”
Interjú Dr. Sipos Andrea sportorvossal
| | „Indokolatlan vigyor telepedik arcunkra”
Interjú Kőhegyi Attilával |
Milyen pozitív élettani, lelki és mentális hatásai vannak a kerékpározásnak? | Minden előny megvan, ami az összes többi állóképességi sportágnál. Ezek a következők: a szív és a keringési rendszer karbantartása, a tüdő kapacitásának növelése, a légzés hatékonyságának fokozása, a vércukorszint normalizálása, a diabetes rizikójának csökkentése, a vérzsírszint csökkentése, ezáltal az érelmeszesedés rizikójának csökkentése, a szívinfarktus, hipertónia (magas vérnyomás) és az agyvérzés kockázatának csökkentése, a túlsúly, elhízás kockázatának csökkentése: az anyagcsere még órákkal a bringázás befejezése után is „magasabb fordulatszámon” pörög!
Külön előny más állóképességi sportággal (pl. futással) szemben, hogy az ízületeket kíméli, lehet lúdtalpasan, térdfájósan, X-lábakkal, túlsúlyosan is űzni. Sík terepen könnyű az aerob tartományban maradni, beszélgetős, zsírégető tempóban kerekezni, ami különösen egyéb betegségek fennállása vagy idős kor esetén előnyös. A kerékpározás ügyességi sport is, javítja az egyensúlyérzéket és a koordinációt. Az energiatakarékos üzemmódot (körkörös pedálhajtás) a versenyzők is több évig gyakorolják.
Előny, hogy bringázás közben lehet, (sőt kell is) nézelődni, néha a tájban gyönyörködni, máskor a forgalomra koncentrálni. A gyalogláshoz, futáshoz képest kisebb erőkifejtéssel, de nagyobb sebességgel haladunk, ami az endorfintermelést megsokszorozza, eufóriát okoz.
Nem mellékes a szemre gyakorolt kedvező hatás sem. Az, hogy hol közelre, hol távolra kell tekintenünk, ráadásul változó fényviszonyokhoz kell alkalmazkodnunk, felér egy szemtornával, ami megállíthatja a szemhibák (főleg a rövidlátás) romlását, esetleg javulást is hoz.
| | A kerékpározás egyike a különlegesen egészséges sportoknak. Ezek közé tartozik még a futás, az úszás. Ezek jellegzetessége, hogy egyenletesen növelik meg a szívverést és gyorsítják fel a vérkeringést, s a többi sporttal ellentétben nem csak a harántcsíkolt, azaz a mozgásban résztvevő izmokat, hanem a szívet is erősítik. A nem túl drasztikus terhelés miatt növelik ellenálló képességünket, erősítik a szervezetet és az immunrendszert.
A vérkeringés nagyobb sebességgel, erőteljesebben mossa át mozgás közben a szervezetet. Ha tiszta levegőn, a természetben tekerünk, akkor ez az egész testre jótékonyan hat. A mozgás és a vérkeringés a test szöveteiből mintegy kimossa a lerakódott méreganyagokat, melyek többek közt a természetes izzadás útján el is hagyhatják a szervezetet. Persze csak akkor, ha megfelelő mennyiségű, tiszta folyadékkal támogatjuk is e folyamatot.
A nem megterhelő, hosszabb ideig tartó, legalább 10 perces mozgás hatására endorfin termelődik szervezetünkben. Ezt úgy érezhetjük, hogy miután elkezdtünk tekerni, egyszer csak valahogy megkönnyebbülünk, egyfajta szabadság érzés születik bennünk és indokolatlan vigyor telepedig az arcunkra.
|
| |
Egészségügyi szempontból mi a véleménye a téli bringázásról? | | | | Télen pár olyan dolog is felmerül a kerékpározással kapcsolatban, ami az év többi szakaszában nem olyan fontos.
ORRJÁRATOK ÉS A LÉGZÉS
Sok embernek az orra kisebb-nagyobb mértékben be van dugulva télen. Ha azonban az orrlyukak nem jól szelelnek, akkor belélegzett levegő nem tud kellőképpen felmelegedni az orrjáratokban. Ha az egyik orrlyuk esetleg teljesen el van záródva, akkor a másikon dupla sebességgel halad át a belélegzett levegő és jóval hidegebb marad, mint kéne. Tehát fújjunk orrot! Az is kulcsfontosságú, hogy az orron át és ne a szájon lélegezzünk még akkor se, ha kevés a levegőnk. Ha nagyon fújtatunk is, a kilégzés mehet gyorsan a szánkon át, de a belégzésnél ragaszkodjunk az orrhoz! BEMELEGÍTÉS
Télen különösen fontos a bemelegítés. Ilyenkor ízületeink, izmaink, inaink még merevebbek, mint az év többi szakaszán. A bemelegítés ténylegesen melegítést kell, hogy jelentsen. A tudatosabbja ilyenkor még otthon, körző mozgásokkal végighalad az egyes ízületeken és mindet alaposan átforgatja legalább a bokától a csípőig. Ilyenkor növekszik az ízületeknél lévő kenőanyag mennyisége, ez óvja az ízfelszíneket. Ha izületeink merevek és a kerékpárra pattanva egyből ezerrel tekerünk, akkor az izületek felszínei egymáshoz súrlódhatnak. Ez visszafordíthatatlan kopást eredményezhet. Ez nem csak a boka, térd és csípő régiójára igaz amúgy, hanem az egész testre. Ha pedig lusták vagyunk a biciklizés előtt bemelegíteni, legalább azt tegyük meg, de ezt mindeképp és terjesszük is ezt az elvet a többi bringás között, hogy az első kilométert ne maximum sebességgel tegyük meg!
IZZADÁS
Télen, még ha lassan is megyünk, minden valószínűség szerint teleizzadjuk a felsőnket. Ez nem baj, sőt egyfajta méregtelenítést visz végbe a szervezetben. A bőrön keresztül rengeteg méreganyag távozik testünkből. De ha magunkon hagyjuk a vizes ruhát, vagy nem tisztítjuk la bőrfelszínt, akkor ezek nagy része visszaszívódik. Ez a legnagyobb kár lenne! Mindenképp váltsunk ruhát, ha például munkába tekertünk. Még az is jó lenne, ha hazafelé más alsóruhát öltenénk. Ha csak tehetjük, tusoljunk, vagy egy csapnál mossuk le legalább a felsőtestet.
VÍZ
Nyáron meleg van, szomjazunk és iszunk. Erről télen könnyen megfeledkezünk. A bringázás erőkifejtés, fokozott a vízvesztés is. Tehát télen is igyunk!
|
|
Télen nagyobb a levegő károsanyag koncentrációja. Hogyan érinti ez a bringásokat? | A drasztikusan növekvő légszennyezés Budapesten sok kerékpárost elbizonytalanít, hogy vajon jól teszi-e, ha így közlekedik. Télen még drasztikusabb a helyzet, ezt a gyakoribb szmogriadók és az autók, utcák, hidak stb. villámgyors bekoszolódása is jelzi. A helyzet az, hogy sajnos ártunk a bringázással az egészségünknek, de közlekedni muszáj... „Vigasztalásul”: a helyváltoztatás egyéb módjai sem veszélytelenebbek a fővárosban. Ma már nemcsak a légszennyező gázok, hanem az egészen apró szemcséjű porok koncentrációját is mérni lehet, amelyeket főleg a dízel-üzemű járművek, valamint a teherautók és buszok bocsájtanak ki. Ezek a mikroszemcsék a tüdőbe kerülve lerakódnak, örökre ottmaradnak és különböző betegségeket (asztma, silicosis stb.) okoznak. Arról megoszlik az orvosok véleménye, hogy nyugalomban vagy testedzés során kerül-e be több káros anyag a tüdőbe. Egyesek szerint a fokozott ventilláció a mérgező anyagok ürítését elősegíti, ezért a veszély kisebb. Mások szerint a mélyebb légvételek egyúttal több porszemcsét is jelentenek, amelyeket kilélegezni már nem tudunk.
| | Télen mindenképp nagyobb a károsanyagok mennyisége a levegőben. Tehát mindegy, hogy kerékpárral vagy más járművel közlekedünk, tudatosítani kell, hogy ez érint minket!
A téli légszennyező anyagoknál óriási jelentősége van annak, hogy mekkora a levegő páratartalma. Az minél magasabb, esetleg köd van, annál nagyobb a káros anyagok koncentrációja is. Ha nem munkába megyünk a kerékpárral, akkor ilyen napokon inkább halasszuk el a városon át való közlekedést.
|
Ha télen is kerékpározunk, mire ügyeljünk, hogyan öltözködjünk?
| Természetesen mindenre figyelni kell, amire a nyári biciklizésnél is. A láthatóság különösen fontos, mivel gyakori a köd és sokkal hamarabb sötétedik este. Ezért mindig viseljünk láthatósági mellényt és legyen nálunk első-hátsó lámpa. A fokozott szmogveszély miatt védőmaszk viselése erősen ajánlott! A réteges öltözködés kötelező, főleg, ha hegyes-dombos vidéken kerekezünk. Fölfelé ugyanis kiizzadunk és a lefelé száguldásnál ránk fagy a vizes ruha, amiből akár tüdőgyulladás is lehet. Fontos az ízületeket melegen tartani, itt elsősorban a térdet emelném ki. Ha az egyszer megfázik, utána hónapokig panaszokat okozhat.
Akinek nem telik védőmaszkra, az is kössön legalább egy sálat, kendőt a szája elé. Ez felmelegíti és - a kilélegzett levegő által - bepárásítja a belélegzett levegőt, így nem éri az éles hideg közvetlenül a gégét, garatot. Ameddig a sebesség megengedi, mindenképp az orrunkon át lélegezzünk! Természetesen kezünket, lábfejünket, fülünket, homlokunkat is védeni kell a hidegtől, kinek-kinek egyéni érzékenysége szerint.
| | Nagy hidegben, eszeveszett tempónál fontos, hogy ruházatunk alá ne fújjon be a hideg levegő. De ha mérsékelt hideg van és a tempónk is emberi, akkor a természetgyógyászat egy érdekes dolgot javasol. Az emberi testben van egy hő érzékelő rendszer, aminek egyik központja a nyak. A nyak az egyik, ami alapján a szervezet megítéli, hogy mennyire kell fűtse a testet. Leegyszerűsítve, ha a nyak teljesen be van bugyolálva, akkor szervezetünk azt „hiszi”, hogy kint meleg van. Próbáljuk ki és kicsit engedjünk a „Nincs rajtad sál? Meg fogsz fázni” hiedelmen.
|
|
